Van egy hajóm. Amerikai. Tény, hogy nem feltétlen kompatibilis az Európai szabvánnyal, mint például a csavarok tekintetében. Egyszer kellett hozzá vennem néhány anyacsavart, és a Gödöllői csavarszaküzletben (!) nem tudtak adni, sőt rendelni sem (!). Akkor Budapesten egy nagyobb csavarszaküzletben - katalógusból - rendeltem hozzá, amit pár nap alatt meghozattak. Szerencsém volt. Nem úgy a Gödöllői Testvérvárosok útján levő víz-gáz szerelvény szaküzletben...

Történt, hogy a hajón egy vízcsövet toldani kellett volna - valamiért. Levágtam hát egy darabot ebből a roppant egyszerű műanyag kis csőből, és magamhoz vettem. Meg sem álltam az említett üzletig, ahová betértem, és letettem az eladó asztalára. Elmondtam neki, hogy két ugyanekkora műanyag vízcsövet kellene összetoldanom. Megoldást keresek. Toldatot, idomot - bármit. Megoldást kérek.

Az eladó ránézett, és közölte: - ilyen nem kapható, ebben a boltban egész biztosan semmilyen megoldás nem fog születni rá. Kértem, vegye fel szemüvegét, vegye kezébe a tolómérőt, mérjük meg a cső átmérőjét, és utána folytassuk a diskurzust - fussunk neki még egyszer. Ő eleget tett a vásárlói ajánlatomnak, de csóválta és vakarta a fejét erősen. Méregetett hosszasan, majd újfent letette a csődarabot a pultra, és közölte: nincs megoldás rá. 

Ekkor - teljesen véletlenszerűen, a pulton megláttam egy csőtoldót. Kezembe vettem, csak úgy találomra, hisz más nem is volt a pulton - és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az eladótérben levő százötven fiók egyikét sem vizsgáltuk meg, mi is van benne. Egyszóval kezembe vettem a pulton felejtett "valamit", és megpróbáltam beledugni a csőbe, amit mintának hoztam.

Láss csodát. Az bizony ezredmilliméterre passzolt. Pontosan az volt a pulton felejtett toldalék, ami nekem kellett. Ilyen szerencsém még akkor is ritkán lenne, ha az üzlet mondjuk csak ilyet árulna. Örömmel mutattam hát az eladónak, hogy: - nini, ez a kasszagép mellé letett "akármi" pontosan az, amit kerestem.

Láthatóan megdöbbent. Kezébe vette, nézegette fél percig, majd közölte: - Hát, igen. Ez nem feltétlen rossz. Mire én: - Nem, hogy nem feltétlen rossz az nem a helyes kifejezés. Ez barátom ugyanis pontosan jó, és erre van szükségem. Micsoda szerencse, hogy valaki a pulton felejtette, és nem kellett kihúzgálni mind a száz fiókot az eladótérben.

Az eladó bizonytalanul megkérdezte: - Most akkor ezt meg akarja venni? Erre csak annyit tudtam mondani: - ha ez a termék eladó, akkor jó volna, ha a birtokomba kerülne oly módon, hogy Ön némi készpénzt fogad el cserébe.

Soha többet nem mentem be ebbe a boltba, mert itt egy kéjenc eladó van, akinek az a célja, hogy ne vásároljak - lehetőleg semmit. Az a tipikus eladó, aki kapásból bármire rámondja - nincs - ... Rendkívül elégedett kaján vigyorral a fején.

Hajrá Víz-gáz-fűtés-szerelvény szaküzlet!